Magunkról

Poosz Lajos atya - aki 19 évig volt a Bázeli Magyar Misszió lelkipásztora - 2006. szeptember 17.-i bejelentése óta ("2006. december 10.-ével elhagyja a Missiót") a Missió vezetősége - akiket a bejelentés éppoly váratlanul ért - csak sok nehézség és erőfeszítés árán tudta és tudja biztosítani, hogy a vasárnapi szentmisén még mindig magyarul tudjunk imádkozni. Fáradságot és időt nem sajnálva dolgozunk a feltételek megteremtésén, hogy a Missiónk fennmaradhasson! Végcélunk egy új állandó magyar pap alkalmazása. December 17.-töl vendégpappal (Tál Zoltán atya, Pater Grätzer, Pater Frei, Szücs Attila atya, Szász János atya, Mihály Balázs atya, Pál István atya) tudtuk biztosítani a vasárnapi szentmiséket magyar nyelvű imádkozással.
Sajnos a svájci egyházi intézményeknél nem kaptunk segítséget és nagyon sok akadályba ütköztünk.

Tál Zoltánatya volt az első "vállalkozó", aki hajlandó volt a pap nélkül maradt hívek kérésének eleget téve eljönni hozzánk és biztosítani a 2006-os karácsonyi és újévi magyar nyelvű szentmiséket.
Ezt követően három vasárnap a Jezsuita atyák segítségével tudtuk német-magyar nyelven a vasárnapi miséket megtartani. Majd Szücs Attila öt héten át és Szász János két héten át, álltak az oltárnál és részesülhettünk szentmiséjükben és érezhettük a velünk és nehéz helyzetünkkel való együttérzésüket.
Hogy a "bárányok ne széledjek szét", segítséget kértünk és kaptunk a jezsuita atyáktól a kiesett vasárnapi misék megtartására. Bár a mise "papi" része német nyelvű volt, mégis énekelni és imádkozni magyarul tudtunk. Hálásan köszönjük a jezsuita atyáknak, hogy számíthattunk és számíthatunk a segítségükre.
Június közepén megismerhettük Pál István atyát, aki a szabadságát elhalasztva eljött hozzánk, hogy a Missziós feladat kihívását megtapasztalja. Majd augusztus 26.-tól Mihály Balázs atya tartotta számunkra a magyar miséket öt vasárnapon át.
Pál István atya, aki 2007 októberétől visszajött hozzánk, és reményeink szerint megszerette a missziós feladatot és talán bennünket is, hiszen immár két éve osztja meg velünk Istentől vezérelt belső gondolatait, és együtt küzd velünk azért, hogy 50%-ban állhasson a Missiónk rendelkezésére.  A Basel-solothurni püspökség ugyanis szeretné, tekintettel István atya német nyelvismeretére, a német nyelvű plébániák egyikének a szolgálatába állítani legalább 70 vagy 80%-ban.
Pál István részére 2007.december végén megérkezett az írásos engedély a nagyváradi püspökségtől, és most ebből az engedélyből idéznénk:
"wir geben die Erlaubnis für unseren Prister, István Pál, in der Römisch-Katholischen Ungarnmission St. Elisabeth für drei Jahren zu arbeiten. Sei dieses in Zeichen der Sorge und der Verbundenheit mit den katholischen Gläubigen in der Schweiz"

Tekintettel arra, hogy 2006. óta nem kaptunk anyagi támogatást sem az RKK-tól sem a Migratiotól, saját erönkböl kellett biztosítani a fennmaradásunkhoz szükséges anyagi fedezetet. Ezért született meg az ötlet, hogy alakítsunk egy egyesületet és a tagságdíjból fedezzük a Misszió lelkipásztorának ideiglenes eltartásához szükséges minimális összeget (honorár, lakás, közlekedés). 2008. április 1.-vel megalakítottuk a Bázeli Keresztény Magyar Egyesületet és az egyesület elnöki posztjára Pál Istvánt kértük fel, aki el is vállalta ezt a feladatot. A 2008. év végéig egyesületünk 127 tagot tudhat magának. Ebből 67 rendes tag, 30 passzív tag, valamint további 30 "Gönner" alkalmi támogatóként jelentkezett be. Bár reményeinkben több tagra számítottunk, de így is tudtunk biztosítani, István atya számára egy szerény honorárt a szentmisékért és lakást. Ezt első sorban köszönhetjük azoknak, akik az alacsonyra szabott havi tagságdíj többszörösét önként vállalták és fizetik. Köszönhetjük azoknak is, akik az egyesület által rendezett filmvetítésen a "kollektével" támogatták az egyesületet.
És nem utolsó sorban köszönhetjük annak, hogy István atya elvégzi körünkben lelkipásztori feladatát, azért az alacsony összegért, amit számára biztosítani tudunk.
Örömmel vennénk, ha további új tagokat is üdvözölhetnénk az egyesületünkben.

A Migratio megszűnése óta átvette az ügyünket a "Zentralkommision". 2008 nyarának közepén meghívást kaptunk tőlük a "német svájci" területen élő magyarok missziós gondjának megoldása érdekében tartandó tárgyalásra. Erre a tárgyalásra végre december 15.-én kerülhetettsor.
A tárgyaláson jelen voltak svájci és magyar részről egyházi és civil képviselők. A gyűlés vezető felhívta a figyelmét István atyának arra, hogy Gächter püspök, még mindég tartja az ajánlatát arra, hogy 80- vagy inkább 100 %-os alkalmazásban kívánnákIstván atyát svájci egyházközségnél alkalmazni és szabadidejében tarthat a magyaroknak is "néha" misét. Hálásan köszönjük István atyának, hogy mindezen nehézségek és küzdelmek ellenére nem enged a "csábításnak" és kitart mellettünk.
A másfélórás megbeszélés eredményeként arra a megállapodásra jutottunk, hogy annak súlyában mekkora igény van Basel, Bern, Zürich és környékeiknek a magyar nyelvű misékre, fog a Zentralkommision és a püspökség, döntést hozni, hogy milyen felállásban és papi alkalmazásban maradhatnak fenn a magyar Missziók. Erre a vizsgálatra 2009 nyaráig minden képen sor kerül, mert a vizsgálat eredményének függvényében még időben kell elkészíteni a fennmaradó Missziók költségvetését 2010-re.  
Sajnálatos módon többszöri rákérdezés (emailben, személyesen) ellenére sem kaptunk definiv választ. Ígértet és biztatást ugyan igen, de a döntést hivatalosan még nem hozták tudomásunkra.
Ez azt jelenti, hogy ha Missziónkat és lelkipásztorunkat szeretnénk fenntartani, még mindég csak saját erőből tehetjük.
A bázeli magyar Missió helyzete változatlanul bizonytalan. A Missió és az egyesület vezetősége továbbra is szeretne, töretlen hittel és bízva az Isteni gondviselésben, küzdeni a végcél eléréséért. Az ehhez szükséges energiát leginkább abból meríthetjük, ha látjuk, hogy a magyar testvéreink a szentmise vasárnapi látogatásával bebizonyítják a Missió megmaradásához való igényüket.

2012 nyaráig az egyesületünk 102 rendes tagot és 57 adományozó tagot számlált.

Ezúton kérjük minden kedves keresztény honfitársunkat, hogy látogassák továbbra is ilyen szép számmal a vasárnapi szentmiséket, mint az elmúlt évben, és amennyiben lehetőségük engedi, továbbra is számítunk anyagi támogatásukra.