Csiksomlyó
2017-ben volt legutóbb, amikor a Bázeli Keresztény Magyar Egyesület szervezésében részt vettünk a Csiksomlyói búcsún.
Több akkori résztvevő kérésére szívesen szerveznénk ismét erdélyi körutat, csíksomlyói zarándoklattal egybekötve. A csíksomlyói búcsú 1442 óta 582-ik alkalommal lesz május 18-án, pünkösd szombaton.
Csíksomlyó az a hely, ahol a kereszténység és a magyarság legszervesebben összekapcsolódik. A pünkösd szombati nagymisén többszázezer zarándok gyűlik össze Erdélyből, az egész Kárpát-medencéből és Csángóföldről és talán az egész világból, immár sok száz éve.
Tervezett indulás Budapestről: 2024. május 14.-én, kedden reggel 6.30 óra
Érkezés vissza Budapestre: május 23.-án, csütörtökön este ca. 21 óra
Jelentkezés: akik szívesen részt vennének ezen a zarándoklaton kérjük, hogy mielőbb jelezzék szándékukat emailben vagy telefonon.
email: iren.felber@gmx.ch
telefon: 079 864 97 56
Költség: függ a jelentkezők számától és tartalmazza:
a) az utazást külön busszal Budapestről, az erdélyi kirándulásokon és vissza Budapestre;
b) a szállást 9 éjszakára Hargitafürdőn Csíkszeredai Iskolás Sportklub szállásán 2,3, vagy 4 személyesszobák (fürdővel és WC-vel), reggelivel és vacsorával.
Fontos:
Svájcból Budapestre, illetve vissza Budapestről Svájcba mindenki saját maga szervezi meg az utazását.
Szent Erzsébet Katolikus
Magyar Bázeli Misszió
és a
Bázeli Keresztény Magyar Egyesület
Mobil: +41 79 864 97 56
Email: iren.felber@gmx.ch
http://www.ungarnmission.ch
**************************
**************************
CSIKSOMLYÓ 2017
CSIKSOMLYÓ 2014
CSÍKSOMLYÓ - SZÉKELYFÖLD
2014, jún. 5 -12 ig
A bázeli Keresztény Magyar Egyesület szervezésében elindultunk Csíksomlyóra, hogy tiszteletünket rójuk le és kéréseinket vigyük el Szűzanyánkhoz,Babba Máriához.
Immár 500 éve zarándokolnak ide hívő és hitet kereső magyarok, hogy kiesdekeljék Nagyasszonyunk védelmét és közbenjárását.
Vannak, akik évről – évre több száz kilométert gyalogolnak, hogy eljussanak e zarándokhelyre.
Mások pár órás, akár 2-3 napos gyaloglással érkeznek meg. Mi egy kis áldozattal gyalogoltunk föl a meredek dombtetőre.
A Hármashalom oltárnál a világ minden tájáról, kb. fél millió magyar vett részt pünkösd szombatján a szentmisén,
ahol Oláh Dénes marosvásárhelyi főtisztelendő tartotta a szentbeszédet.
Szinte eggyé forrva, az ég felé könyörögve, énekeltünk és fohászkodtunk egymásért és hazánkért!
Aki még nem járt Székelyföldön, okvetlen pótolja azt: Csodálatos tágas, dimbes-dombos tájak,
„menyasszonyi fátyolban” öltözött fenyőerdők, csobogó patakok, sóbányák, gyógyfürdők, kisebb nagyobb falvak,
tele népművészeti tárgyakkal (Korond) és legalább 90 százalékban magyarul beszélő, hazájukat szerető emberekkel!
Jártunk a Gordon tetőn, ahol a 2011-ben fölavatott Jézus Szíve kilátótorony áll.
Meglátogattuk Székelyudvarhelyt, Csíkszeredában a Makovecz-templomot és Ditróban a legnagyobb neogótikus templomot Székelyföldön.
Gyergyószentmiklóson Keresztes Zoltán Atya vendégelt meg bennünket. Itt található
az új Szent István király templom, mely a Szent Korona formáját viseli. Bent a temp-
lomban a Szent Korona másolatában Szent István ereklye látható.
Voltunk a Gyilkos-tónál és a Békás- szorosnál, mely teljesen Svájcra emlékeztet.
Az Oltárkő a kereszttel mint egy jelkép emelkedik a magasba.
Parajdon a sóbányában egy órás vezetésben volt részünk , Szovátán a Medve-tónál
és Tusnádfürdő közelében a Szent Anna-tónál is egy körsétát tettünk.
Gyimesbükkön, az Ezeréves határnál a csángó magyarok egésznapos programot
nyújtottak pünkösd vasárnapján.
Mindenről nem is tudok beszámolni. Még csak annyit: Hargitafürdőn laktunk a Sport
szállodában, csak mi, egyedül. Így volt is nótaszó este vacsora után, de napközben
a buszban is!
A Nyerges tetőn áll az 1848/49 es forradalom utolsó csatájára figyelmeztető emlékoszlop.
Szemben, a hősök temetőjében lepleztük le a svájci magyar csoport erre az alkalomra elkészült kopjafáját, melyet Antal Alajos faragott meg.
Alajos és felesége Edit szinte állandó kísérőnk volt.
A félpanzió mellett többször láttak el bennünket étellel-itallal.
E kopjafát mindnyájunk számára kicsiben is elkészítette . Maradandó emlék ez a székelyek vendégszeretetéről!
Köszönjük e szép körútat!
Kányádi Sándor „Nyergestető” cimű versének utolsó soraival fejezem be:
Nem tud róluk a nagyvilág, hőstettükről nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda, dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők, fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő egész Csíkban a legszebben.
Golarits Gyöngyi
CSIKSOMLYÓ 2009
Magyarnak lenn: nem a szó, a név az ösök, az élet...magyarnak csak a szív tesz és a lélek!